Ma senki sem akar lakáshitelt felvenni, de ha mégis szeretne, nem adnak a bankok. A helyzet javítására akadnak ötletek, de úgy tűnik, ezek jobbára politikai vitába fulladhatnak. Az állami támogatás és a szocpol hozhatna némi élénkülést, de a szakemberek ezektől sem várnak túl sokat.

Mint előző cikkünkben leírtuk, a jegybank a jelzáloglevél piac felszabadításában látna esélyt a lakáshitelezés némi megtámogatására. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) erre gyorsan reagált, érvelésében érdekes módon kiemelten szerepeltetve, mennyire fontos is az intézményi és szabályozási környezet stabilitása. Ez a szempont pedig korábban egyáltalán nem bukkant fel a bankadó, a magánnyugdíjpénztári rendszer „kinyírása”, illetve a végtörlesztés lehetőségének ripsz ropsz bevezetése kapcsán. A PSZÁF akkor jobbára hallgatott, pedig elsősorban éppen ezek az intézkedések bolygatták annyira fel a piacot, hogy most vészintézkedéseket fontolgat az MNB.

Nincs ezen persze semmi csodálni való, hiszen – mint azt a felügyeleti érvelés néven is nevezi – a jegybanki javaslat liberalizációt jelent. Már a szó is borzalmas mostanában!

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a mai helyzetben még az MNB elnöke, Simor András által jelzett 0,5-0,8 százalékpontos kamatcsökkenés (ami várható lenne a változások után) is szinte észrevétlen lehetne. A kamatok ugyanis olyan magasságba szárnyaltak már fel, hogy ekkora csökkenését szinte meg sem éreznének az adósok. Ráadásul azon, hogy senki sem akar hitelt felvenni, illetve adni, az ilyen lépések önmagukban biztosan nem segítenek. Lassan úgy néz ki, a lakáshitelezést semmi sem húzhatja rövid távon ki a gödörből.

A bankok egy része a szocpol újbóli bevezetésétől és az egyéb állami támogatásoktól vár némi élénkülést. Az OTP Jelzálogbank most kiadott elemzése viszont ezekben sem talál túl sok fogódzót. Mint írják, a szocpol és az – egyelőre még az EU illetékes szervének jóváhagyására váró – új lakások vásárlására felvehető államilag támogatott hitelek mind üdvözlendő lépések, de nem lendíthetik igazán fel az idei keresleten.

A szocpolnál a gyerekszámtól függő minimális lakásmérethez rendelt támogatási összeg túl alacsony ahhoz, hogy vásárlásra ösztönözze az amúgy csekély önerővel rendelkezőket. Az idei várakozásokat emellett az OTP szakemberei szerint lehűtheti a bizonytalan makrogazdasági környezet, valamint – ahogy szépen megfogalmazzák:  „annak a vélekedésnek a beigazolódása, hogy a végtörlesztés nagyon sok család és háztartás megtakarításait nullázta le”.