Áprilistól olcsóbbak lettek a hitelkártyák, de csak az újak. A pénztárcádban csücsülőt ideje lecserélni, de a legjobb, ha teljesen megszabadulsz tőle.

A hitelkártya akkor jó üzlet neked, ha sok-sok pénzed van, nem érdekes, hányszor és mennyit költesz vele, vissza tudod fizetni minden hónapban az összes költést, és nagyon fegyelmezetten vissza is fizeted. Ellenkező esetben szabadulj meg tőle, mert csak a bank jár jól, te pedig fülig eladósodsz. Ha viszont ragaszkodsz a kis plasztiklaphoz, akkor sürgősen cseréld újra. Áprilistól ugyanis olcsóbb lett, de jellemzően csak az újonnan igényelt kártyák ára kedvezőbb.

Életbe lépett ugyanis a hitelplafon szabályozás, ami azt jelenti, hogy a magasabb kockázatú kölcsönök esetében (ilyen a hitelkártya is) nem lehet több a thm (teljes hiteldíj mutató), mint a jegybanki alapkamat plusz 39 százalékpont. Ez pedig jelenleg 46 százalékot jelent. A hitelkártyák többsége még ennél a brutális árnál is drágább, ezért változtatni kellett a bankoknak a kondíciókon. Mindezt úgy tették, hogy a pénztárcákban tartott, összesen mintegy 1,2 millió hitelkártya ára nem lett kevesebb. Csakis az április 1. után igényelt bankkártyák díjára vonatkozik az árcsökkenés. Ebből pedig az következik, hogy az évfordulókor érdemes visszaadni a mostani hitelkártyát és újat igényelni, hiszen annak ára kedvezőbb lesz a mostaninál. (Kivétel a Citibank, nála ugyanis a régi ügyfeleknek olcsóbb a hitelkártya.) Az éves kártyadíjat ugyanis már előre levonta a bank egy évre, így ha évforduló előtt válunk meg a plasztiklaptól, akkor sem kapjuk vissza a díj egy részét.

Amikor pedig eljön az évforduló, és a váltáshoz úgyis visszafizetünk minden adósságot, érdemes átgondolni, hogy tényleg szükségünk van-e hitelkártyára. Hiszen ha a pénzügyek terén biztonságban szeretnénk érezni magunkat, akkor legalább 4-6 hónapnyi megélhetéshez szükséges megtakarítással kellene rendelkeznünk. Márpedig a hitelkártyás költés (amit utólag fizetünk ki) valójában nem egy hónap megtakarítást, hanem egy hónap lemaradást jelent, amit le kéne dolgozni. Tehát mindenképp nehezíti a pénzügyi helyzetet. Ráadásul még az új, olcsóbb hitelkártyák is nagyon sokba kerülnek, így ha valaki nem tudja a hitelkártyás költést minden hónapban visszafizetni, akkor a legdrágább hitelek egyikében ül a 40 százalék feletti thm-mel.

Nagy gondot jelenthet az is, hogy a hitelkártya vásárlásra ösztönöz. Nem érzékeli az ember, hogy fogy a pénze, mert nem lesz kevesebb a bankszámláján vagy a pénztárcájában, csak a havi elszámoláskor látható, mennyi az összes költés. Le a kalappal az előtt a fegyelmezett hitelkártya használó előtt, aki naponta felírja az összes fizetést, és egy fillérrel sem költ többet annál, mint egyébként tenné, ha készpénzzel fizetne, beosztva a havi jövedelmét.

Akinél ez nem jelent problémát, mert nem gond, bármennyit költ is, annak javaslom a használatát. A többieket viszont óvatosságra intem. Ugyanis nagyon könnyen bele lehet csúszni abba, hogy többet költünk, mint amennyit megengedhetünk magunknak. A Központi Hitelinformációs Rendszerben (KHR) – leánykori nevén BAR-lista – nyilvántartott rossz adósok száma december végén 849 ezer volt. Ők 1,56 millió darab szerződést nem teljesítettek, azaz átlagosan csaknem 2 hitelt nem fizettek. Ezeknek a tartozásoknak a legnagyobb része fogyasztási kölcsönöket jelent, ezeken belül igen nagy a hitelkártyás tartozások aránya.