Elképesztő méreteket öltött a „munka nélküli” pénzszerzést ígérő vállalkozások népszerűsége. Sokan rohannak ilyenekbe befektetni, sőt ismerőseiket, barátaikat is igyekeznek erre nagy erőkkel rábeszélni. Kutyasétáltatás közben engem is többen győzködtek már, olyanok, akikkel amúgy legfeljebb néhány mondatot váltottam korábban. A Facebookot, a blogokat is bombázzák azok az „ügyes befektetők”, akik fél óra alatt több ezer eurót vágtak zsebre, havonta 12 százalék hozamot értek el … és a többi.

A kisebb pénzekkel rendelkező magyarok közül sokan kieső munkajövedelmüket próbálják így pótolni, vagy csak mind vadabb módon próbálnak extraprofithoz jutni. Ahogy az egyik pénzügyes szakember fogalmazott: a hiszékenység és a mohóság mozgatja a szálakat. A szóbeszéd szerint egyébként a kínai pilótajátékba is vastagon beszálltak honfitársaink, de a devizakereskedésre buzdító platformok sem véletlenül szaporodnak gomba módra. Röpke ránézésre több mint egy tucatnyi „tuti” ajánlatot találtunk.

Birtokunkba került egy olyan telefonbeszélgetés hanganyaga, amely az egyik, saját honlapja tanúsága szerint a visszafogottabb és reálisabb ajánlatokkal csábító cég (a felügyeleti nyilvántartásban amúgy nem bukkantunk rájuk) üzletkötőjével készült.

Érdeklődő: Mennyit kellene fizetnem?

Üzletkötő: Nincs semmilyen díj vagy költség, az általunk elért nyereségből kérünk csak jutalékot. Érthető tehát, hogy a célunk, minél nagyobb hozam elérése.

É: És mibe fektetik a pénzt?

Ü: Nyersanyaggal, devizával, arannyal, olajjal foglalkozunk, nem olyan rizikós dolgokkal, mint a különböző részvények, értékpapírok.

É: Itt nincs nagy mozgás? Úgy hallottam, nagyon nagyot is lehet veszteni. (Itt majdnem lebukott a telefonáló, mert először a volatilis szót használta, de végül ügyesen kivágta magát.)

Ü: (Érzékeltette, nem is érti, miről beszél a másik.) A cégeknél lehet csőd, ami után semmit sem ér a részvényük, az aranynál azonban akkor van csak kockázat, ha az egyik napról a másikra a felére esik az ár. Ez pedig nem valószínű. Mi kifejezetten az alacsony rizikót keressük, de tudunk ajánlani 100 százalékban hozamgarantált, tőkevédett befektetést is. Az ügyfeleink egyre szélesebb körben bankban tartották a pénzüket, a gazdasági helyzet miatt az ilyen helyek most labilisak.

É: Csak nem azt akarja mondani, hogy baj van a bankokkal?

Ü: Én nem mondok ilyet … nem valószínű… Majd belendülve: Semmi garancia nincs azonban mögötte. Ráadásul a kamat, amit adnak, iszonyú alacsony.

Ebben jól egyetértettek, majd kiderült: a remek cég 16-20 százalékos hozamot tud ajánlani. Ehhez mindössze 2-3 ezer eurós kezdőtőke kell. „Ez alatt úgy sem gondolkodik senki abban, hogy befektessen, azokat a napi kiadások foglalják le” – mondta végezetül az üzletszerző, aki persze személyes találkozót akart elérni.

Abszurditás a köbön

Aki pontosan érti, miért is nagyon megdöbbentő a beszélgetés, azt – legalábbis ebben hiszünk – nem is igazán tudják hasonló szövegekkel csőbe húzni. A kevésbé tájékozottaknak: míg a bankbetétek védettek (a bank csődje esetén, mint az meg is történt a Soltvadkerti takaréknál, az OBA fizet), a befektetéseknél nem ennyire egyértelmű a helyzet. Létezik persze Befektetővédelmi Alap, ami azoknak a szolgáltatóknak a csődje után fizet, amelyek tagjai. Abban az esetben viszont, ha valaki üzletelés közben elbukja a befektetéseit (ami azért bankbetétnél nem fordulhat elő), semmilyen kártalanításra nem számíthat. Ha pedig a magyarországi engedély híján tevékenykedő cégek egyszer csak elérhetetlenné válnak, akkor legfeljebb nemzetközi bírósággal lehet próbálkozni. A hozamgarancia, tőkevédelem nincs ingyen, a magas profittal ez semmiképpen sem fér össze, az ilyen ajánlatok önmagukban is gyanúsak.

A legszebb azonban az aranyat, olajat, devizát kiskockázatúnak nevezni. Ezek is tőzsdei termékek. Velük ráadásul úgy üzletelnek, hogy ezer forintos befizetéssel százezret (vagy még többet) mozgatnak. Így az árfolyamok változása is százszoros hatású. Hol itt a biztonság?

Arról, hogy az igazán vagyonosok mit csinálnak, honlapunkon írtunk