Egymás vállára borul a kormány a bankokkal, és közösen mentik a devizahiteleseket. Vagy mégsem? Sokan csalódni fognak.

Nagyot változott a kormány kommunikációja a napokban. Míg az elmúlt csaknem három évben folyamatosan azt hallhattuk, hogy minden bűn a bankoktól származik, december végén pedig a nemzetgazdasági miniszter a bankokra uszította a pénzügyi biztost, most hirtelen más szelek fújnak. A biztost mintha partszélre állítanák – nem mintha eddig igazán játékban lett volna -, és az adósmentést már a bankokkal kart karba öltve képzeli el minden kormányzati szereplő.

Most még mindenki azt hall ki a hangzavarból, amit hallani szeretne, de néhány dologra felhívnánk a figyelmet. Először is hangsúlyosan a bankokkal EGYÜTT képzelik el az adósmentést, amiből az következik, hogy csakis a bankoknak megfelelő módszerekkel. Másodszor pedig csak a bedőlt, 90 napon túl tartozó adósokról beszélnek. Tehát nem minden devizahitelesről. Állítólag komplex csomag készül, ennek lenne része a forintosítás és a hitel egy részének elengedése. Ez persze tavaly már egyszer megbukott, hiszen alig élt vele valaki. És nem azért, mert szigorúak voltak a feltételek, hanem azért, mert még a forintra váltás és a tartozás negyedének elengedése után is akkora törlesztőrészletet kellett volna fizetnie az adósnak, hogy azt nem bírta. Ezért lemondott az egészről. Persze az ördög a részletekben rejlik. Ha többet engednek el, és korlátozzák a hitel kamatát, akkor valamennyire még működhet is a dolog. Csakhogy a banknak egy bedőlt adós már rossz adós. Igazából jó magas kamatot számítana fel neki, ha pedig mégsem teszi, a kockázatot a jó adóssal fizetteti meg. Azaz neki lesz magas a kamata.

A végső megoldást sokáig már nem lehet húzni, talán egy hónapon belül okosabbak leszünk, és kiderül, mit is segítenének. Csak közben lejár az árfolyamgát, és – hacsak nem tolják ki annak határidejét, ahogy Szász Károly PSZÁF elnök javasolja – sokan lemaradnak a számukra megfelelő megoldásról.

A végső csomag tehát a nemfizetőkön segítene, a többieknek ott az árfolyamgát. Nem lesz itt több végtörlesztés-szerűség, mert abba a bankok nem mennek bele. Márpedig a bankokra most már nagyon szüksége van a kormánynak, mert azt hiszi, hogy tőlük remélheti a hitelezéssel segített fellendülést, amit az egy év múlva esedékes választásokon felmutathat.

De nagyon nagy tévedésben van. A devizahitelesek többsége a megoldással nem lesz elégedett. (Amivel ugyanis elégedett lenne, az bedöntené a bankrendszert.)  A bankok pedig nem hoznak fellendülést. Mert az alapjaiban elrontott gazdaságpolitika hatásának köszönhetően nagy a munkanélküliség, akinek munkája van, az annak elvesztésétől retteg, nincs bizalom a gazdaságban, félnek a cégek és az emberek az eladósodástól. Márpedig a hitelezéshez bizalom kell.