Ciprus után már semmi sem lesz a régi, az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat ingathatja meg a betétek megadóztatásának ötlete. Hiába szavazta le a héten a ciprusi parlament.

A jelenlegi bankrendszerek végét hozhatja a ciprusi válságkezelés unortodox uniós ötlete, a bankbetétek egy részének elvétele. Hiába szavazta le a héten a ciprusi parlament. (A blog írásakor még nincs végleges válságkezelési terv.)

A pénzügyi szektorban dolgozó szakemberek magánbeszélgetéseken borzongva mondogatják: Ciprus után semmi sem lesz a régi. Ha ugyanis egyszer hivatalosan felmerült a bankbetétek egy részének elvétele a válságkezelés részeként, még ha egyelőre nem is lett belőle semmi, máskor is felmerülhet. Olyan ez, mint a méreg. Lassan szivárog le egészen az alapokig, átjárja az egész testet, és egyszer csak telítődik a szervezet. Az egész pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat lehet vele megingatni. Az üzenet az: csengess, ha bajba került az állam, mert hülyén vezették, ha bajba jut a pénzügyi szolgáltatód, mert azt is hülyén vezették.

Nem véletlenül írtuk meg egy fiktív kisbetétes levelét a ciprusi válság margójára, amivel sokak véleményével sikerült szembe mennünk (Tallián Miklós, hvg.hu), vagy amivel kivertük a biztosítékot Varánusznál.

Lehet arról beszélni, hogy Ciprus „szemét offshore banda”, meg mindenki megtanulja majd, hogy rendesen kéne adózni, meg hogy hosszú távon ez nem fenntartható, és az uniós úton kéne járni stb. Csak szólok: ezt lehetett. Ciprusnak senki nem tiltotta, hogy ezt csinálja.

De a kisbetétesek világszerte pont tesznek az egészre. Csak azt fogják meghallani, hogy el akarták venni a betéteket. Ennyi eszük az EU vezetőinek is lehetett volna. Nem engedjük ki a palackból a szellemet, ha nem muszáj, mert a végén önálló életre kell.

Értem én, hogy az ötlet abból fakad, hogy ne mindenki szívja meg az országban a bankrendszer megmentését. Vegyék ki azok a részüket, akik használják, ott tartják a pénzüket. Értem, de nem értek vele egyet.

Nem mintha sajnálnám honfitársaimat, akiknek több mint 170 milliárd forintja dekkol odakint, és ennek egy részét esetleg most elveszítik. Még kevésbé sajnálom az orosz oligarchákat. A helyieket viszont sajnálom, nekik nincs sok választásuk.

A válságkezelésnek ez az ötlete az egész világra hatással lesz. Ezek után ugyan ki érezne ingerenciát arra, hogy bankba tegye a pénzét. Ha bármelyik pillanatban lenyúlhatják egy részét azzal a felkiáltással, hogy kell és kész. És akkor miben és hol tartják majd a vagyonukat az emberek? Párnában? Zsákban? Otthoni páncélszekrényben? Aranyban? Dollárban? Cukorban? Visszatér a cserekereskedelem?

A bankrendszereket a bizalom tartja egyben, és épp ezt veszítjük majd el világszerte, de sebaj. Jön majd valami más. Hogy mi, azt nem tudom. Persze biztos akadnak, akik ennek is tapsikolnak. Egy ideig.